Történelem
Svájc a „béke szigete”. E különös országban négy különböző nyelvet beszélő nép
él egymás mellett, a középkor óta szoros szövetségben. A sok tekintetben
egyedülálló kis államalakulat létrejöttére a svájci múltat megvilágító
történelem ad választ.
Vissza a múltba
A történelmi kor hajnalán a kelta eredetű helvétek népesítették be.
Időszámításunk előtt 58-ban azonban a Julius Caesar vezette római légiók a
törzset leigázták, s a területet évszázadokig peremtartományukként kezelték. Sok
helyütt viruló római városok alakultak ki, a hágókon át pedig megindult a nagy
kiterjedésű birodalmat éltető és összefogó kereskedelem. A római világbirodalmat
szétbomlasztó népvándorlás a 3. században érte el területét: Észak-, Kelet- és
Közép-Svájcba a germán alemanokat, Nyugat-Svájcba a burgundokat és frankokat
sodorta, míg a romanizált őslakókat – a Graubünden zárt völgyeiben élő rätoromán
néptöredék kivételével – elmosta. A különböző itáliai törzsek vándorlásával,
illetve betelepedésével zárult a kör, amely a ma is jellemző nyelvi megoszlás
alapja.
Nagy Károly Svájc területének nagy részét bekebelezte (6-9. sz.); ekkor hódított
teret a lakosság körében a kereszténység.
A 13. század végétől egyes területek a Habsburgok fennhatósága alá kerültek. A
Habsburgok elleni függetlenségi harcok során alakult ki és vált méltán híressé a
svájci gyalogság.
Az 1291-es évet a svájci szövetség alapítási évének tekintik (Schwyz, Uri és
Unterwalden). A 14. század végére a Luzern, Zürich, Glarus, Zug és Bern
kantonokkal kibővült szövetség el is űzte elnyomóit. A 15. század végétől négy
város (Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen) és a Boden-tótól délre fekvő
parasztvidék csatlakozott a kantonok szövetségéhez. Ugyanakkor a svájci állam
kötelekébe kerültek a kantonokon kívül a szövetséghez csatlakozott területek
(Neuchatel, Sankt Gallen, Valais), valamint a három őskanton által meghódított
és kormányzott tartományok (Ticino, Aargau, Thurgau, Genf, Vaud), valamint
csatlakozott a szövetséghez Graubünden is. A kantonok semlegességi politikája
151-től kezdődött.
A franciák által megszállt Svájcban 1798-ban megdöntötték a feudális rendszert,
létrehozták a Helvét Köztársaságot. Az 1815. évi bécsi kongresszus elismerte
Svájc „örök semlegességét”, amely azután következetesen érvényre is jutott.
Svájc mind az első, mind a második világháború folyamán megőrizte semlegességét.
Ennek köszönhető, hogy nemcsak a háborús pusztításoktól mentesült, hanem mindkét
háború során az európai országok szétzilálódott gazdaságából oly mértékben
áramlott át a tőkés vagyon Svájc bankjaiba, pénzintézeteibe, hogy a magas svájci
életszínvonal egyik fő forrásává vált a koncentrált tőke őrzése, kezelése. Mint
nemzetközi pénzközpont, Svájc sohasem küzdött tőkehiánnyal. A semleges státusz
megőrzése számos nemzetközi szervezet központját vonzotta az ország területére.
Kultúra
A svájci kultúra a földrajzi, nyelvi és vallási változatosságnak megfelelően
jellemezhető. Mindez tükröződik az irodalomban, művészetben, építészetben,
zenében és szokásaikban. Idegenforgalom Ünnepek, rendezvények Megjegyzés: A *-gal jelölt ünnepek mozgó ünnepeket jelölnek! Időpontjuk
változik! A táblázatban megjelölt időpontok a 2005-ös évre vonatkoznak Forrás: http://www.utazona.hu
Építészet
A svájci építészek innovatív munkája világhírű. Ugyanakkor nagyon sok külföldi
építész alkotott rendkívül izgalmas új építményeket Svájcban. Az elmúlt több
mint 100 évben a svájci állam mintegy 2000 országos jelentőségű épületnek
nyújtott támogatást megőrzésükre.
Múzeumok
Svájcban több mint 900 múzeum található, ezzel a világ egyik legsűrűbb
múzeumhálózatával rendelkezik. A múzeumokért a Szövetségi Kulturális
Minisztérium a felelős. A 3 fő történelmi múzeum: Nemzeti Múzeum (Zürich),
Svájci Történelmi Fórum (Schwyz) és Château de Prangins (Nyon közelében).
Nagyobb kulturális események, fesztiválok
A svájci szellemi és kulturális nyitottság jól érzékelhető mind a
hangversenytermekben, mind a szabadtéri rendezvényeken. A főidényben nem telik
el hét egy-egy nagyobb film-, zene- vagy táncfesztivál nélkül valahol az
országban. Svájc gazdag múltra tekint vissza…
Nemzetközi zenei hetek Lucerne-ben, Montreux-i Jazz Fesztivál, Yehudi Menuhin
Fesztivál (Gstaad és környéke), Film fesztivál (Locarno), Berni táncnapok – csak
néhány a legnagyszerűbb svájci fesztiválok közül! Természetesen számos kisebb, a
világ számára kevésbé ismert fesztivál vár felfedezésre, melyek minden érdeklődő
előtt megnyílnak.
Oktatás
A svájci iskolák mindig többet jelentettek egyszerű oktatási intézményeknél.
Éveken keresztül egyedülálló oktatási tapasztalattal oktatják a diákokat.
Nagyszerű és minőségi oktatás jellemzi a svájci oktatási rendszert. Magasszintű
tanítási módszer, széleskörű sportolási és szabadidős lehetőségek, valamint
páratlan szépségű környezet biztosítja az ideális feltételeket.
Gasztronómia
A svájci étel- és italfogyasztás valódi felfedezőút, hiszen nélgy különböző
nyelv és ezzel együtt négy kulturális régió kínálja sajátos hagyományait és
tradícióit. Az évek során a környező országok is befolyásolták az ország
gasztronómiai világát s gazdagították e kivételesen gazdag és változatos
konyhát. S gondoljunk csak a borászatra…
Nagyon kedvelt összetevő a sajt. A sajtfogások (Fondue, Racclette) mellett
majdnem minden nagyobb város sajátos étellel rendelkezik. A felsorolás hosszú és
a legjobb a különböző ételeket a kisebb, nem turista központú étteremben
kipróbálni, ahol a valódi ízekkel találkozhatunk. A főételek mellett Svájc híres
rendkívül változatos desszertjeiről és csokoládéiról. A csokoládé kötelező…
Éttermek
Nagyon sok étterem található Svájcban. Széles választék és sokszínűség
mutatkozik az éttermek kínálatában. Az éttermek tekintetében illik figyelembe
venni és követni a törzsasztal és a borravaló szabályait. A törzsasztal állandó
vendégek számára fenntartott hely. A borravaló nem kötelező Svájcban, ha
tetszett a kapott szolgáltatás, kedves gesztus és nagyra értékelt 5-10 %
borravalót adni.
Jellemző svájci ételek
1. Filets de perche
2. Papet vaudois (Póréhagyma krémleves)
3. Capretto in umido alla Mesolcinese (Párolt fiatal kecske hús Mesolcinese
módra)
4. Bündner Capuns
5. Schaffhauser Bölletünne (Hagyma pite)
6. Rösti (Roston sült krumpli)
7. „Moitié-moitié”
8. Mousse au chocolat
9. Birchermüsli (eredeti Müzli recept)
10. Chocolate fondue a la chalet suisse
11. Lazac Basel módra
12. Berner Platte (berni tál)
Italok
Az egyszerű víztől a különböző típusú könnyűitalokig minden megtalálható. Néhány
helyi sajátosság is fellelhető a sörök és borok világában. A forró italok közül
a tea és a kávé különböző ízeivel találkozhatunk. A törkölypálinka különleges
eljárással készül!
Svájc földrajzi elhelyezkedésénél fogva rengeteg turistát vonz. Az ország számos
turisztikai látnivalóval rendelkezik: hófödte hegyek, békés falvak, nyüzsgő
városok. A nemzeti légitársaság a Swissair.
Svájc az átmenő forgalom országa: Közép-Európa országútja. Az egész ország
idegenforgalmi terület; a régi múltra visszatekintő idegenforgalom
turistaparadicsommá avatta e vadregényes országot. A főidény májustól októberig
tart, a magashegyvidékeken júniustól szeptember közepéig. Nagy történelmi múltú
városai egész éven át várják – és nem is hiába – turisták millióit. Svájc ma
Európa idegenforgalmilag egyik legjobban felkészült országa; szállodaipara
világhírű.
Az Alpok és a Jura természeti szépségei, a téli sportok, a klimatikus gyógy- és
üdülőhelyek, a „svájci Riviéra” és a nagyvárosok (főként Bern, Zürich és Genf)
turisták millióit vonzzák évről-évre.
Világhírnévre szert tett városok
- Geneva: A legkisebb világváros a világon, lakossága jellegzetesen sokszínű
- Basel: A legrégebbi egyetemváros Svájcban, rendkívül nyitott város
- Bern: Bern Óváros az UNESCO Világörökség része
- Lucerne: Központi fekvésű, gyorsan elérhető
- Lausanne: Olimpiai főváros, „3 hegyre épült”
- Lugano: „capita morale”, a titkos főváros
- Sion
- St. Gallen
- Zürich
Az UNESCO 1983-ban vette fel Bern városát Örökség Listájára. A romantikus óváros
Svájc fővárosa. 1191-ben alapították és egyike a legjobban megóvott középkori
európai városközpontoknak.
Az eredeti építészet mellett – Münster Katedrális (1492) és Zeitglockentrum
Óratorony (1218) – Bern attrakciók széles skáláját kínálja: a világ legnagyobb
gyűjteménye a híres művész, Paul Klee-től; a világ legrégebbi és legpazarabb
faliszőnyeg kiállítása „Thousand Fowers Tapestry” címmel (Történelmi Múzeum).
Elterjedt vallások
Római katolikus és protestáns vallás elterjedt! Megtalálható a muszlim,
ortodox-keresztény, egyéb keresztény, hindu, buddhista és zsidó vallás is!
Újév
Január 1.
Vízkereszt
Január 2.
Nagypéntek*
Március 25.
Húsvét*
Március 27.
Húsvét*
Március 28.
Munka ünnepe
Május 1.
Krisztus mennybemenetele*
Május 5.
Pünkösd*
Május 15.
Pünkösd*
Május 16.
Nemzeti Ünnep
Augusztus 1.
Nagyboldog-asszony napja
Augusztus 15.
Mindenszentek
November 1.
Karácsony
December 25-26.